Biztos lábakon áll, és folyamatosan növeli a magyarországi bankrendszerben betöltött szerepét a takarékszövetkezeti szektor: a takarékok csaknem 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) idei második negyedéves adatai szerint a szövetség tagjai mérlegfőösszegben, betét, -és hitelállományban is nőni tudtak a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben  saját tőke, és a képzett tartalékok tekintetében is erősebb lett az integráció.

Igaz, a növekedés az elmúlt negyedévben sem volt robbanásszerű, a takarékok üzletpolitikájuk, és működési modelljük alapján éppen a kisebb léptékű, ám folyamatos gyarapodásra törekszenek. „Azt leginkább a válság mutatta meg, hogy ez a fajta megfontolt építkezés a takarékok hasznára válik: jobb beágyazottságot, stabil működést tesz lehetővé, amely az idei második negyedéves adatainkon is meglátszik.” – mondta el Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója.

A szövetség tagszervezetinek összesített mérlegfőösszege 1352 milliárd fölé emelkedett az idei első félév végén, míg tavaly ugyanennek az időszaknak a végén 1306 milliárddal rendelkeztek a takarékok. A betétállomány szintén tovább nőtt, amely továbbra is folyamatos, és biztos likviditást biztosít a szektornak. „Az OTSZ tagjainak jelentős likviditása elengedhetetlen üzleti aktivitásunk, hitelezési tevékenységünk növeléséhez.” – mondja Varga Antal. Ezen belül a lakossági betétek súlya (68,7 %) és állománya (928,6 milliárd Ft) is nőtt, míg a vállalati betétek súlya változatlanul 10 százalék körül mozog, (állománya 137,5 milliárd forint), az önkormányzati betétek pedig 16,9 milliárd forintot jelentenek az integrációnak.

Ami a hitelezést illeti: a növekedési lendülete ugyan kismértékben csökkent, a hitelállomány meghaladta a 604 milliárd forintot. A hitelportfóliók minősége az idei első félévben sem romlott szignifikánsan, de a piaci trendeknek megfelelően az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák aránya kis mértékben nőtt, igaz a problémamentes állomány részaránya nem változott, a külön figyelendő kategória részaránya pedig csökkent. „A hitelek minőségét vizsgálva érdekesség, hogy az önkormányzati portfóliónk minősége még mindig jobb, mint bármely más hiteleké.” – magyarázza az ügyvezető. A takarékok, és az önkormányzatok üzleti kapcsolatát több okból is szorosabbra igyekszik fűzni a szektor, egyebek mellett azért, hogy a vidéki pénzügyi szolgáltatói szerep mindinkább kiteljesedhessen ezen a vonalon is. „Az ősszel erős akvizíciót folytatunk az önkormányzati számlavezetésekért.” – tájékoztat Varga Antal.

Az ügyvezető véleménye szerint amennyiben a települések vezetői felismerik az ott működő intézmények egymásrautaltságát, és az annak kiaknázásából származó előnyöket, nem a kamatkondíciók „kidekázása”, hanem a fenti szemlélet dönti el, ki legyen a számlavezető. „Kimutatható ugyanis, hogy ahol a helyi takarékfiókba tevődik át az önkormányzati számlavezetés, ott jelentősen megnő a lakossági betétállomány és a fiók pénzforgalma. Ez az önkormányzati adóbevétel növekedését vonzza maga után, valamint a helyi pénzügyi teljesítés miatt nő a pénzforgalom gyorsasága, tehát az önkormányzat és a helyi takarék együttműködésének szinergiahatása értelemszerűen kimutatható.” – magyarázza az OTSZ ügyvezetője.

A szektor első féléves eredményeinek fontos mutatószáma az adózás előtti eredmény, amely 6,5 milliárdról 5,9 milliárd forintra apadt, a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 106,8 milliárd forint volt a félév végén, 3,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A takarékok eredménytermelésének klasszikus összetevői a jutalékeredmény, kamatbevétel, kiadás és különbözet az elmúlt évekhez hasonló szinten alakultak. „A működési költségekkel nagyon visszafogottan gazdálkodtunk, viszont a hitelek „mögé” képzett, az eredmény terhére elszámolandó értékvesztés növekedése a válság velejárója. Ezzel az eredményrontó hatással sajnos a válság alatt folyamatosan számolni kell.” – indokolt Varga Antal.