Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár a Gazdasági Rádióban elmondta,hogy a projektek gyakran maguktól leállnak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél például csak a Q1 épület épült meg, amelyet éppen a napokban adtak át, a Q2-ből kiszállt a bank, pedig annak az ingatlannak a piaci hasznosításából finanszírozták volna az oktatási célokat szolgáló, egyébként impozáns Q1-et.

A beruházói forráshiány miatt az egyetem évente 700 milliót forintot fizet a tervezett 500 millió helyett. Az államtitkár beszámolója szerint azonban a minisztérium moderátorként közbelépett, és sikerült befektetőt találni, így befejezik a projektet.

Az államtitkár szerint túl sok a magán- és a közszféra együttműködésével megvalósuló ppp-projekt (public private partnership), ráadásul 100 milliárd forint alatt ezek eleve nem térülnek meg, holott az oktatási projektek jellemzően ennél olcsóbbak.

Az oltatási minisztérium százas nagyságrendben ugrott ár ezekre a projektekre, miközben a finanszírozási kockázat is az államé maradt, és a keresleti kockázat sem sújtja a magánpartnert, mert - mint az államtitkár mondta - például a kollégiumi díjak fix bevételt jelentenek az üzemeltetőnek.

Magyarországon ráadásul - a fejlesztési minisztérium számításai szerint - a ppp-k esetében 3-4-szeresét fizeti a költségvetés annak az összegnek, amennyit állami beruházásként kellene kiadnia, míg külföldön 1,2-es a szorzó.

Az interjút itt meghallgathatja.