A költségek közé tartoznak a szivárgás elállítására, az olaj begyűjtésére, a mentesítő kút kiépítésére, a kút eltömítésére tett sikertelen kísérletekre, benyújtott kárigények kielégítésére és állami költségekre fordított kiadások.

"Július 15-e óta nem szivárog olaj a Macondo kútból" - hangsúlyozta a vállalat közleményében. A Mexikói-öbölben található Deepwater Horizon olajfúró toronynál április 20-án történt robbanás. A kút július 15-i elzárásáig naponta 60.000 hordó olaj került a tengerbe, miközben az olajtársaság ezzel kapcsolatos költségei megközelítették a napi 90 millió dollárt.

A szivárgás megállításának nehézségei hátráltatatták annak a mentesítő kútnak a megépítését, amelynek elkészültétől a költségek csökkenését várják a BP-nél. A kárelhárító munkálatokban részt vevő hajók némelyikének napi költsége meghaladja az 1 millió dollárt.

A vállalat arra figyelmeztetett, hogy a kongresszus által tervezett "bűntető törvény" veszélyeztetheti a tisztítási munkák eredményességét. Az amerikai alsó ház július 30-án fogadta el azt a törvényt, amely megvonja a Mexikói-öbölben a kitermelési jogokat valamennyi olyan társaságtól, amelynek tengeri, vagy belföldi üzemeiben 10-nél több emberéletet követelő baleset történt. A Deepwater Horizon felrobbanáskor 11 ember halt meg.

"Ha nem tudjuk folytatni a kitermelést ezeken az olajmezőkön, az súlyos hatással lehet a pénzügyi helyzetünkre" - mondta David Nagel a BP amerikai vezére. "Ez megnehezítené bizonyos projekteinknek a finanszírozását" - tette hozzá.

A BP költségeinek fedezésére a tervek szerint 30 milliárd dollárnyi tőkéhez kíván hozzájutni, ami nem tűnik egyszerű feladatnak. Eddig 10 milliárd dollárt sikerült összegyűjteni eszközeladások révén.

A kármentési munkálatokban összesen 28.400 ember, 4.050 hajó és több tucat légi jármű vesz részt mind a mai napig. Eddig mintegy 826 ezer hordó olajjal szennyezett folyadékot gyűjtöttek be, s 411 irányított égetést hajtottak végre, ami 265 ezer hordónyi olajtól tisztította meg a nyílt tengert.