Magyarország a kormányváltás után visszanyerte a hangját - mondta Orbán Viktor a hétfői külképviselet-vezetői értekezleten, ahol kitért arra is, hogy új világrend alakul, a kormány célja most nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése.

Úgy értékelte, Magyarországon szinte mozdíthatatlanul stabil politikai élet jött létre a centrista kormánypárt vezetésével; 2010-ben Európában is ritkának számító nemzeti egységet hoztak létre a magyarok, az emberek egy "történelmi mozdulattal" visszaszerezték az önrendelkezés képességét.

Hozzátette, tavasszal véget ért az a korszak, amelyben a politika magánérdekeket helyezett a közérdek elé, s amelynek során Magyarországot nehezen lehetett komolyan venni, mert az előző kormány vezetői beismerték, hogy hazudtak, s meghamisították a költségvetési adatokat.

A kormány törekvése a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése, valamint a költségvetési fegyelem, a finanszírozási képesség fenntartása - mondta Orbán Viktor az értekezleten.

A miniszterelnök szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után kijelenthető, hogy sikerült helyreállítani a jogállamiságot. Ennek lépései közé sorolta, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán.

Szólt arról is, hogy a médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend - mondta.

Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk - emelte ki, megjegyezve, hogy Magyarországnak érdeke volt a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás, ellenkező esetben a magyar gazdaság összeomlott volna, ez azonban egy kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai együttműködés. Azt mondta, a kormány célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága. 

Július végén, az Új Széchenyi Terv koncepciójának budapesti ismertetésén Orbán Viktor egyfajta gazdasági értékelésként azt mondta, újjá kell építeni a magyar gazdaságot, mert tönkretették. Stabilnak nevezte az ország pénzügyi helyzetét és kijelentette, 1945-ben az ország infrastruktúráját, 1989-90-ben a politikai-társadalmi rendszert kellett újjáépíteni, 2010-ben a gazdaságot kell.

A romeltakarítást szolgálta szavai szerint a 29 pontos gazdasági akcióterv; a politikai-jogi felelősség megállapítása folyamatban van, most következhet az újjáépítés, amely az Új Széchenyi Tervvel, a magyar gazdaság újjáépítési programjával el is kezdődik.

"A költségvetés összeomlásának veszélyét sikerült elhárítani az akciótervvel"; anélkül az idei évre szóló 3,8 százalékos hiány tartásának esélye sem lett volna - értékelte akkor. Mint mondta, aránylag stabil helyzetben van az ország, ezért van lehetőség az újjáépítésre, hosszú évek óta először állunk "biztos lábakon". 

Védelmébe vette a bankadót, amelyről azt mondta: az fájdalmas és nagy összeg, de összevetve mindazzal, amit az országnak ki kellett már állnia, a bankadó összege "magas is, de indokolt, jogos, szükséges".

Orbán Viktor aláhúzta: a 3,8 százalékos költségvetési hiányt az ország tartani fogja. Kitért arra is, hogy "nekünk kell létrehozni Európa leghatékonyabb közigazgatását", és Európa legátláthatóbb, legvilágosabb költségvetését is meg kell alkotni. 

A miniszterelnök a sikeres nemzetté válás zálogának tartja a nemzeti együttműködést; augusztus 14-én, a vajdasági Palicsfüdőn például azt mondta, "az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelő nemzetegyesítés keretében. Össze kell fognunk, hogy ismét egy, hatalmas, közös alkotóerővé válhassunk". Hozzáfűzte, hogy az együttműködés a politikai siker mellett gazdasági sikert is hoz majd. 

A jövőt illetően a parlament utolsó ülésnapján, július 22-én Orbán Viktor arról beszélt az Országgyűlésben, hogy az ősz során további tabukat kell ledönteni "a józan ész nevében". A kabinet legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az első akcióterv beindítása után senki se érezhesse úgy, a változások során "vele nem törődünk". 

Azt, hogy a második akcióterv középpontjába a szociális kérdések kezelése kerül majd, emellett erősíteni látszik Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő múlt heti közlése is, miszerint a keddi kormányfői értékelésen szó lesz arról is, hogy a pénzügyi stabilitás megteremtésén és a gazdasági növekedés lehetőségének biztosításán túl a szociális biztonság is nagyobb hangsúllyal kerül fókuszba.