Az ökológiai lábnyom kétélű mutató: minél magasabb egy ország gazdasági fejlettsége, annál nagyobb a káros-anyag kibocsátása is. Ezért nehéz tehát a környezeti terhelés csökkentését elérni a gazdasági fejlődés mellett.

A győri átlag a magyar átlagnál egy kicsit nagyobb, hiszen a Nyugat-Dunántúlon magasabb az életszínvonal, mint az ország átlaga, így várható volt, hogy a fogyasztás is nagyobb lesz.

Kutatások alapján törekvések vannak arra, hogy a GDP mellett más mutatót is alkalmazzanak a fejlettség mérésére, ilyen lehet az ökológiai lábnyom.

Az ökológiai lábnyom akkor alacsony mutató, ha az átlagos életszínvonal is alacsony, ha azonban a fosszilis energiahordozók elterjedtebbek, növekszik az ökológiia lábnyom értéke, és az életszínvonal is növekszik. Az Európai Unióhoz képest ezért kedvező helyzetben van Magyarország, mert a nyugati országokban magasabb a fogyasztás.

A széndioxid-kibocsátás és a GDP között pozitív korreláció van, de például ha a megújuló energiák használatát is figyelembe veszik, vagy a kisebb fajlagos energiafelhasználás, vagy a kisebb a hulladéktermelés, akkor javul az ökológiai lábnyom értéke. A gazdasági növekedés nagyobb széndioxidkibocsátás nélkül is megvalósítható.

Szigethy Cecíliát Pataki Nikolett először a győri kutatás eredményeiről kérdezte.

A beszélgetés hossza 3 perc 49 másodperc.