Magyarországon megéri diplomát szerezni, hiszen a felsőfokú végzettség úgy 20 százalékkal hosszabb élettartamot ígér a középiskolai végzettséghez képest (ennyivel tovább élnek a diplomások), a kereseti különbség pedig több mint kétszeres. Ez utóbbi adattal hazánk első helyen áll az OECD-tagállamok között; a legtöbb nyugat-európai országban a különbség ugyanis csak 30 százaléknyi.

A diplomás munkanélküliség ráadásul a híresztelésekkel ellentétben nem nőtt: változatlanul 3-4 százalékon áll, mindössze az álláskeresés ideje hosszabbodott némiképp - mutatott rá a lapnak nyilatkozva Kerekes Gábor, az oktatási tárca háttérintézményeként működő Educatio Kht. ügyvezetője.

Mindezek ellenére a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi években drasztikusan csökkent: a 2004-es, 167 ezres jelentkezői "csúcshoz" képest az idén már csak alig 97 ezren adták be jelentkezési lapjukat valamely intézménybe. Az okok egyebek közt a megváltozott képzési szerkezetben, illetve a fiatalok életstratégiájának változásában keresendők, de semmiképpen sem demográfiaiak; az érettségiző korosztály száma ugyanis nem csökkent - olvasható a Népszabadságban.

Korábban a jelentkezők kétharmadát az idősebb korosztály, vagyis a nem az adott évben érettségizők tették ki. Ez a "bázis" csökkent, hiszen a felsőoktatás kapuinak egyre szélesebbre tárásával az intézmények fölszívták a korábban sikertelenül próbálkozókat. - Az idősebb korosztályt ráadásul hátrányosan érintette a bolognai, többciklusú képzés bevezetése - mutatott rá a lapban Fábri István szociológus, az Educatio Kht. vezető elemzője.