Az OECD Oktatási Igazgatósága 2008-ban is megjelentette Oktatási körkép című kiadványát, melyben a tagállamok oktatási rendszerének főbb mutatóit, a 2006-os évre vonatkozó nemzetközi összehasonlító adatsorokat tette közzé. A felsőoktatási rendszereket, a felsőfokú végzettségűek számának és arányának alakulását, a diplomások munkaerőpiaci helyzetét bemutató adatok mellett a kiadvány az oktatási kiadásokkal, az állami finanszírozással és a megtérülés kérdéseivel is foglalkozik.

A 2006. évi adatok szerint a 25-64 éves népesség körében 17 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon, tehát az utóbbi évtizedben végbement bővülés ellenére hazánk továbbra is elmarad az OECD-országok 26 százalékos átlagától.

A statisztikai adatok továbbra is azt mutatják, hogy a magyar fiataloknak kifejezetten megéri felsőfokú végzettséget szerezni. A foglalkoztatottsági rátát vizsgálva az látható, hogy míg a felsőfokú (és a felső-középfokú) végzettséget szerzők nagyjából az OECD-átlagnak megfelelő arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, addig a középfokúnál alacsonyabb iskolázottsággal bírók körében óriási a leszakadás.

A diplomás munkanélküliségi arányszám 1997 és 2006 között ugyan kismértékű emelkedést mutatott, de még így is alacsonyabb maradt, mint a legtöbb tagállamban. Az OECD összegzéséből kiderül az is, hogy a 25-64 éves diplomások jövedelmi előnye a középfokú végzettségűekhez képest Magyarországon kimagaslóan nagy: az összes OECD-ország közül a legmagasabb, közel 120 százalékos. Nemek szerint ugyanakkor komoly különbségek figyelhetők meg: a diplomás férfiak több mint két és félszer annyit keresnek, mint a csak érettségizettek, a diplomás nők esetében a középfokú végzettségűekhez mért jövedelmi előny lényegesen kisebb, "mindössze" 89 százalékos - olvasható az OFIK összegzésében.