A legtöbbet fogyasztók esetében is csupán 10% körüli emelkedésre lehet számítani, hiszen minden fogyasztó jogosult 1200m3-ig az alacsonyabb gázdíjra.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kommunikált sávhatárok és árváltozási arányok a Magyar Energia Hivatal adatsorát alapulva véve készültek. A Magyar Energia Hivatal (Hivatal), mint minden esetben, a sávos árrendszer kialakításánál is az egyetemes szolgáltatók adatszolgáltatására támaszkodott. A Hivatal által használt egyetemes szolgáltatói adatok hivatalosak és a teljes 20 m3/h alatti fogyasztói kategóriára érvényes országos átlagot tükrözik.

Ezzel szemben az Energiaklub számításait a gyorsjelentésben foglaltak szerint saját, 2000 fős mintán alapuló országos reprezentatív adatfelvétele nyomán készítette el. A tanulmány 7. lábjegyzetében a szerzők jelzik is: „Megjegyezzük, hogy a kérdőív átlagos havi gázszámla-összegre vonatkozó kérdésére adott válaszokból számított érték, illetve a miniszter által közölt adat közti eltérés, legalábbis részben, adódhat a kérdőívben feltett kérdés jellegéből adódó pontatlanság miatt is.”

Meglátásunk szerint az egész országra kiterjedő szolgáltatói adatszolgáltatáson alapuló statisztikák (lévén hogy azok tartalmazzák például az egyetemes szolgáltatási körön belül, 20m3/h kapacitás alatt vételezésre jogosult kisvállalkozások és kisüzemek adatszolgáltatását is, nem pusztán csak a háztartásokét) jóval pontosabb képet festenek a fogyasztási viszonyokról és jellemzőkről, mint a néhány ezer megkérdezett háztartás adatszolgáltatása alapján felvett felmérési minta.

Nem szabad elfelejteni, hogy a végfelhasználók által fizetendő gázár alapvetően két fő alkotóelemből épül fel: az alapdíjból és a gázdíjból. A kormány döntése értelmében az alapdíj egyik egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztási kategória számára sem emelkedett, a gázdíj esetében pedig két árkategória került meghatározásra.

Az I. kategóriára érvényes gázdíj az ármoratórium során befagyasztott díjmértéket tartalmazza. Ez a kategória 1200m3 éves fogyasztásig (a nagycsaládosok esetében ezen felül ebbe a díjkategóriába tartozik a gyermekek után járó jóváírással megemelt fogyasztás is - részletek lásd alant) minden az egyetemes szolgáltatásban 20m3/h alatti kapacitással vételező fogyasztóra érvényes. Tehát ekkora gázmennyiség minden érintett fogyasztó számára a moratórium során befagyasztott árakon kerül értékesítésre.

A II. kategória megemelt gázdíja csak az ezen felül vételezett gázmennyiségre vonatkozik. Értelemszerűen egy fogyasztó minél több gázt használ, az éves fogyasztásának annál nagyobb részét képezi a magasabb díjú gáz, tehát ezen "extra" fogyasztás mértékének megfelelő arányban emelkednek az éves gázköltségei.

A jogszabályokban meghatározott II. árkategóriában valóban 12-16%-kal emelkedett maga a gázdíj, azonban a fogyasztók által ténylegesen megérzett gázáremelés – vagyis a fizetett gázszámlákban megjelenő áremelés – a legtöbbet fogyasztók esetében is 10% körül adódik, hiszen minden fogyasztó jogosult 1200m3-ig az alacsonyabb gázdíjra.

Ez azonban nem mond ellent a korábban bemutatott 500m3-enkénti fogyasztási sávokhoz számított átlagos áremelkedési mértékeknek, hiszen a fogyasztó által ténylegesen megérzett áremelés a két árkategória díjából (ezek éves fogyasztáson belüli arányából) és a tényleges fogyasztásából adódik, mely jogszabályi rendelkezés nélkül is, a korábban bemutatott áremelési sávoknak megfelelően alakul.

A fentiek alapján tehát a fogyasztóknál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében, kommunikációjában és sajtótájékoztatóján  bemutatott mértékben jelentkezik majd éves szinten a kifizetett gázszámlákban az áremelés hatása.